Gondolkodj egy tudós fejével!

Oszd meg Te is!

A szakdolgozati kutatás módszertana, amelyben a konzulensed sem fog hibát találni 1.rész

Sokan azt gondolják, máris nyert ügyük van, ha nagy vonalakban tisztázzák magukban a szakdolgozat témáját, a dolgozatírás szabályait, és kiválasztják hozzá a témában jártas témavezetőt. Ez valóban remek kezdetet körvonalaz, azonban még hátravan a munka oroszlánrésze, a kutatási módszertan kereteinek kialakítása! A szakdolgozati konzulensek jelentős része ugyanis a tartalmi kérdésekre összpontosít, és gyakran vajmi kevés szó esik a konzultációkon a szakdolgozat módszertanáról. Aggodalomra semmi ok, mert összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amikkel könnyebbé válik számodra a szakdolgozat metodológiai felépítése.

 

Kérdések, melyek még a start előtt felmerülnek

A dolgozatírás módszertani elemzése egy metaszint. Ez azt jelenti, hogy a szöveg fölé emelkedünk, és kidolgozunk egy szempontrendszert arról, miként fogjuk tudományos szemlélettel tárgyalni a dolgozatírás során felmerülő kérdéseket. A szakdolgozatírás lépései során ugyanis az egyetemi tanárok részben arra kíváncsiak, mennyire tudtuk elsajátítani a tudományos dolgozatírás szabályait. Erről egy meggyőző módszertannal adhatunk számot. Ez egy kis lépésnek tűnik az államvizsga felé vezető úton…Azonban óriási lépés lehet a hipotézis kialakításában, a hogyan írjunk szakdolgozatot művészetének gyakorlásában.

Az első és legfontosabb kérdésünk a dolgozatírás során: vajon megvalósítható az a téma, amit kitaláltunk? Képesek leszünk a kijelölt terepen kivitelezni a kutatást? Ezt már a kutatási módszertani nulladik lépésében tisztáznunk kell. Főként akkor, ha nem akarunk szánalmas szélmalomharcot vívni a hatalmas szakirodalommal. Ez óriási feszültséget teremthet a szakdolgozat lépéseinek kidolgozásában is.

 

Ne vállaljunk lehetetlen küldetést!

Sajnos előfordulhat, hogy a témával és az abból eredő módszertannal olyan gigászi akadályt gördítünk önmagunk elé, amit képtelenek leszünk megugrani.

Mert hiába munkál bennünk eszméletlen lendület, motiváció és lelkesedés Csehov drámáinak egzisztencialista olvasatát…Lehet, hogy a minket érdeklő speciális kutatási vetülethez csak az orosz nyelvű szakirodalom lesz igazán lényegbevágó. És ha nem tudunk oroszul, a dolgozat sem lesz elég átütő erejű. Már az is segítséget jelent a dolgozatírásban, ha tudjuk, milyen jellegű témákat érdemes elvből elkerülnünk, hiszen ez szintén a dolgozatírás legfontosabb szabályai közé tartozik, bár meglehetősen keveset beszélnek róla.

A kutatási módszertan másik nagy csapdahelyzete szakdolgozatíráskor a hozzáférhetőség. Mert hiába van remek konzulensünk és ötletünk, ha a témához még könyvtárakban és online is nehezen találunk megfelelő mélységű és színvonalú szakirodalmat…Ilyenkor persze nyomban meg kell nyomni az „újratervezés” gombot, és ideje teljesen más alapokra helyezni a kutatásmódszertant. Csak így tehetünk szert a szakdolgozatírás felsőfokon szemléletére, amellyel a legnehezebb témákat is könnyen kutatjuk le, és a megszerzett információkból elegáns, tudományos stílusban írjuk meg a szakdolgozatot.

 

A diszciplína szerinti szakdolgozat módszertana

Rákóczi Ferenc szabadságharcban betöltött szerepéről írunk dolgozatot? Akkor nyilván a történelem területén vizsgálódunk, innen merítjük majd a hipotéziseket és a szakdolgozatírás lépéseit is. A gravitációs hullámok elméletéről szóló elmélkedésünk megírásában pedig valószínűleg a fizika tanszék egyik oktatója fog segíteni nekünk. Ő mutatja majd meg, hogyan írjunk szakdolgozatot.

Ebben az esetben a szakdolgozat egyetlen diszciplína területén belül mozog. Teljesen más a helyzet, ha a vállalatok krízismarketingjéről írunk a koronavírus idején. Akkor ennek a kutatási módszertanát használjuk fel. Ilyenkor a marketing 4P-jének keretén belül értelmezhetjük, hogyan gyártott egy ruhaipari cég korábbi profilját újragondolva a válság hónapjaiban speciális designnal bíró arcmaszkokat.

Itt részletekbe menően elemezhetjük, miként munkált ki egy cég marketingileg teljesen új product, price, place és promotion szemléletet. És azt is, milyen SWOT-elemzéssel, milyen marketing csatornák kiépítésével vágott bele az üzletmenet kidolgozásába. Hasonlóan egy tudományterület dimenzióján belül mozgunk, ha régészettel foglalkozom, és az egyiptomi fáraók temetkezési szokásairól írunk szakdolgozatot. Ebben az esetben is az adott diszciplína értelmezési keretén belül mozgunk, a terület elméleteit és terminus technicusait használjuk, a speciális érvelési módszerekkel együtt. A diszciplináris határok tisztázása azért is fontos, mert ez meghatározza a szakdolgozat írásának kommunikációs stílusát is.

De mi a helyzet, ha az adott dolgozat már feszegeti egy bizonyos tudományterület határait? Ebben az esetben egy multidiszciplináris szakdolgozatról beszélünk, amely a korábbinál lényegesen szélesebb körű kutatásmódszertant igényel. Ha például pszichológiából írunk szakdolgozatot és a vallásalapítók megvilágosodásáról írunk, akkor Buddha és Mohamed történetének nemcsak a vallási, hanem a lélektani, történeti, ismeretelméleti és teológiai vetületét is megvizsgálhatjuk. A felsorolt szempontok nézőpontjainak bevetésével egy olyan sokrétű szakdolgozatot kapunk, ami a saját területén is figyelemfelkeltővé teszi az írásunkat.

Persze csak akkor, ha kellő tudományos megalapozottsággal is rendelkezik. Nyilván ez a szakdolgozat írásakor lényegesen több időt vesz igénybe, ám a sok fáradozás meghozza a gyümölcsét, mert kapunk egy káprázatos munkát, amelyre hosszú évek múltán is büszkék leszünk!

 

 

Elméleti és történeti anyagfeldolgozás

A kutatásmódszertan kialakításának már az első fázisában meg kell határoznunk, hogy elméleti, gyakorlati, történeti vagy monografikus szakdolgozat írására készülünk. A szakdolgozatírás lépéseinek mérlegelésénél ez az egyik legfontosabb döntés, amit meg kell hoznunk.

Elméleti dolgozat írására készülünk, ha például Immanuel Kant és Martin Heidegger metafizikájának összehasonlításáról írunk szakdolgozatot. Egy ilyen kutatásmódszertanhoz nem kellenek számok, statisztikák, mert elsősorban elvekről, elméletek összehasonlításáról fogunk értekezeni, az irány alapvetően filozofikus természetű.

Más a helyzet, ha egy történeti dolgozatot készítünk, és a politológia szakon a demokrácia történetét szeretnénk bemutatni az ókori Athéntól kezdve egészen a 21. századig. Ebben az esetben a korábbinál merőben másabb, időben lineárisabb szálra szokás felfűzni a mondanivalónkat. Itt a történetiség játssza a főszerepet. És azt is meg tudjuk vizsgálni, hogyan változott az időben előre haladva egy kiválasztott eszme, elmélet vagy fogalom.

A dolgozatírás legnagyobb előnyei közé tartozik, ha idejében döntést tudunk hozni arról, milyen kutatási típusba tartozó szakdolgozatot írjunk, elméleti vagy történeti irányt válasszunk. Persze más kategóriák is árnyalják még a képet, széles a spektrum.

 

Gyakorlatias és monografikus szakdolgozatírás

A harmadik kihívás a gyakorlatias dolgozat. Ezzel például akkor találkozunk, ha informatika szakosként létre kell hoznunk egy speciális célra finomhangolt weboldalt, és erről írjuk a szakdolgozatunkat. A gyakorlatias szakdolgozat mindig izgalmas, de nélkülözhetetlen mellé egy elméleti leírás. Ezzel válik teljessé a dolgozatunk, és kutatási téma, kutatási módszertan is szükséges, különben elvész az anyag tudományos értéke.

De írhatunk monografikus szakdolgozatot is, amely kifejezetten a témánk minél sokoldalúbb körüljárásának a feladatát tűzi ki célul. Ez előfeltételezi, hogy multidiszciplináris dolgozatot tervezünk a kutatás kezdeti stádiumában, azaz írásunk több tudományterületet is érinteni fog majd. A monografikus felépítésű szakdolgozattal magasra tesszük a lecet. Egy ilyen nagyratörő anyagot csupán akkor tekinthetünk teljesnek, ha minden fontos szempontból megvizsgáltuk az adott témát.

Ha például közgazdászként Az emberiség legnagyobb gazdaság válságok megoldásait választjuk, akkor bizony kötelességünk részletesen bemutatni ezeket a megoldásokat az 1929-39-ig tartó túltermelési válságban. Aztán a 2008-as gazdasági világválság, és a napjainkban égetően aktuális koronavírusból származó gazdasági válság megoldási opcióról is ejtenünk kell néhány szót. A monografikus jelleg okán a válságok kialakulását egy összetett jelentésmezőben, politikai, gazdasági és újabban egészségügyi okból is meg kell vizsgálnunk. Ez a komplexitás egészen sokrétű multidiszciplináris jelleget kölcsönöz a kutatásunknak és a téma tárgyalásának.

Ha ezt a megfelelő tartalommal tálaljuk, akkor betekintést nyertünk a dolgozatírás felsőfokon tudományába!

 

A kutatási terv kialakítása

Itt a konceptualizálás a lényeg, ami a kutatási koncepció kialakításának a folyamatát jelenti. Rendszerint olyan témát szoktunk választani, ami már eleve érdekel minket, és ezt az érdeklődést alakítjuk tudományos természetűvé. Minden a strukturálatlan érdeklődéssel kezdődik, amikor még nem tudjuk pontosan, mit kezdjünk a témával. Aztán szerencsés esetben ez a kíváncsiság egyre strukturáltabbá válik. Érezni kezdjük, milyen irányból közelítsük meg, hogyan ragadjuk meg a legfontosabb kérdéseket.

Ehhez persze pár napig-hétig alaposan el kell mélyülnünk a téma szakirodalmában, értékelnünk kell a forrásokat. A kutatás kezdete előtt azt is látnunk kell, mik azok a területek, amivel a szakirodalom nem foglalkozott még mélyrehatóan. Új szempontokat kell találnunk a témánkhoz. Minél többet gyűjtünk ezekből, annál érdekesebbé, izgalmasabbá válhat a szakdolgozatunk. Lehet, hogy sikerül kidolgoznunk egy teljesen egyedi szakdolgozati szempontrendszert, és új aspektusokkal tudjuk gazdagítani a témánk szakirodalmát.

 

Szőjünk értelmezési hálót!

Az eljárás Platón, a görög filozófus gondolatát idézi. Ő a tudóst a halászhoz hasonlította, aki hálóját a valóság tavába dobja, ám a valóságnak csak bizonyos elemeit húzza ki belőle. Ez szimbolikusan azt jelenti, hogy a tudomány nem a valóság egészét elemzi, hanem azt bizonyos aspektusok, értelmezési háló nyomán vizsgálja. Az, hogy milyen halak lesznek a hálóban, csupán attól függ, mennyire sűrű a szempontrendszer, amit felállítottunk egy adott témával kapcsolatban. Ez a gondolkodás dolgozatírás felsőfokon szemléletét is számtalan értékes információval gazdagíthatja!

Az értelmezési hálót „gondos pókként” mindig a saját szakirodalmi kutatásunk nézőpontjából kell megalkotnunk. Minél sűrűbb az értelmezési háló, annál jobb a kutatásmódszertanunk, annál ütősebb lesz a szakdolgozatunk. Legyen a hálóban 5-6 szempontunk, amelyek aspektusából elemezzük a témánkat. Ezek segítenek a sokszor végtelennek tűnő szakirodalom rendezésében, strukturálásában. Mindez a szakdolgozatírás lépéseinek kidolgozásában is segít. A szakirodalomból az 5-6 fő szempontunkból lényeges információkat kell kivennünk, és a legjobb úton járunk a szakdolgozati kutatásban, a dolgozat egészének tudományos felépítésében és kidolgozásában.

 

Mit jelentenek a kutatás kulcsfogalmai?

Ha nem tudjuk megválaszolni ezt a fontos kérdést, akkor a dolgozatunk már az írás pillanata előtt bukásra ítélt. A kulcsfogalmak képezik ugyanis az értelmezési hálónk alapját, amikkel egy szövegtengerből kiválasztjuk a dolgozatunk számára legfontosabb állításokat, válaszokat.

A hétköznapi beszédben a kifejezések gyakran sokrétűek, többjelentésűek, homályos szemantikai értelemmel bírnak. Teljesen más a helyzet egy szakdolgozat esetében! A tudományos kommunikációban mindig lézer pontossággal meg kell határozni a szavak jelentését. Mert könnyen előfordulhat, hogy egy-egy kulcsfogalom, például a lélek teljesen mást jelent a filozófia, a teológia és a pszichológia területén egy multidiszciplináris szakdolgozatban. Hasonló esetekben mindig előre definiálni kell, mi akarunk mondani az adott kifejezésekkel, nehogy félreértésekhez vezessen.

Pontosan le kell írni, milyen jelenséget vizsgáltunk, és ennek függvényében válik majd kristálytisztává a fogalomhasználatunk is.

 

A módszertan esszenciája: az operacionalizálás

Ez a szakdolgozat megírásához nélkülözhetetlen műveletek feltérképezése, a dolgozatírás következő fontos lépése. Gyakorlatilag annak a felmérése, hogy milyen feladatokat kell pontosan elvégeznünk a szakdolgozat megírásához. Az operacionalizálás eredményeként alakulnak ki a szakdolgozatírás logikai egységei, és ez alapján már akár a fejezeteket is pontosabban láthatjuk majd a dolgozatírás lépései során. Azt is érteni fogjuk általa, melyik kérdésre a szakirodalom melyik részében keressünk választ.

Valójában ezekből a logikai egységekből áll össze a kutatási terv, ami struktúrájában leginkább egy térképhez hasonlít. A kutatási terv alapján már a becslés szintjén felmérhetjük, hogy a kutatás és a szakdolgozatírás mennyi időt vesz igénybe. A kutatási terv által célszerűbben oszthatjuk be a szakdolgozat írására fordítható energiánkat és az időnket. Ez a dolgozatírás egyik legfontosabb előnye lehet, ha alaposan átgondoljuk. Arra is egészen kiváló, hogy felmérhessük vele a lehetőségünket, és a leadási határidő közeledésével rádöbbenjünk: szűkíteni kell az anyagon ahhoz, hogy időben elkészüljünk életünk egyik legfontosabb írásával.

A kutatási terv mutatja meg azt is, milyen szakirodalmakat kell még átböngésznünk, hogy új és fontos információkat, összefüggéseket nyerhessünk az értelmezési hálónkhoz, a dolgozat fejlesztéséhez.

 

A jó kutatási terv beindítja a szakdolgozatírás motorját

Annyira fontos, hogy az egyetemeken dolgozó számos oktató el sem szokta vállalni a konzulens szerepét, míg a kutató nem tesz le elé egy minden részletében átlátható kutatási tervet, amely koncepciójában vázolja a szakdolgozatírás legfontosabb lépéseit.

Mielőtt beleegyeznének ebbe a fontos feladatba, látni akarják, milyen logikával, milyen koncepcionális struktúrával vágunk neki a megmérettetésnek. Kíváncsiak arra, hogyan látjuk a dolgozatírás művészetét. Csak ehhez mérten tudják eldönteni, hogy valóban tudnak-e nekünk segítséget nyújtani a szakdolgozatírásban…Vagy ez csak egy meddő küzdelmet jelent velünk, és érdemben nem tudnának annyit segíteni nekünk, mint amennyit valójában szeretnének.

Olykor, mint az élet annyi más területén, a szakdolgozatírás során is engednünk kell az elveinkből! A tanárok hosszú évek rutinjával nálunk sokkal jobban értenek a dolgozatírás művészetéhez, ezért nyugodtan bízzuk rájuk magunkat. És hallgassunk rájuk akkor is, ha elsőre nem értünk egyet, és nagyon át kell írni a dolgozatunkat.

Ne ragaszkodjunk foggal-körömmel a kutatási tervhez! Mert a kutatás és az írás során meglátott összefüggések által bármikor módosulhat. Ez a változás teljesen más irányba terelheti a következő lépésünket, a szakdolgozat újabb fejezeteinek megírását. És lehet, hogy a kutatási terv átalakulása  a rendelkezésre álló információk teljesen új dimenzióját nyitja meg számunkra. Ez még értékesebbé, tartalmasabbá teheti a szakdolgozatunkat.

 

A folytatásban a szakdolgozati kutatásmódszertan további kérdéseiben is elmélyülünk!

 

De mit tegyünk, ha nem megy a dolgozat írása?

Persze a szakdolgozatírás nem mindenkinek jelenti a felszabadult kutatás örömét. Lehet, hogy nálad is kialakul az úgynevezett „szakdolgozat-neurózis”..

  • A témavezetőd a sokadik nekifutásra is visszadobja a dolgozatod?
  • Teljesen belefásultál már a sok kutatásba, jegyzetelésbe és írásba?
  • Komolyan aggódsz amiatt, hogy a szakdolgozatod elkészül a közelgő határidőre?
  • Teljesen tanácstalanná váltál ebben a kiszolgáltatott helyzetben?

 

Pánikra semmi ok, mert a dolgozatírás valamennyi lépésében segítünk neked!

  • Szeretnéd átélni, milyen érzés a „dolgozatírás felsőfokon” óriási megkönnyebbüléssel járó élménye?
  • Nem akarsz ráfeszülni a dolgozatírás csapdáira?

 

Akkor keresd bizalommal a DogaAngyal csapatát!

 

Cikkünk írásában a következő forrás inspirált minket:

Kiss Mária Rita: Egy kutatásmódszertan vázlata. Forrás: https://docplayer.hu/10580921-Egy-kutatasmodszertan-vazlata.html

Letöltési idő: 2020. 04.14. 12:00.