Hogyan építsük fel a szakdolgozatunkat?

szakdolgozat felépítése, dolgozat felépítése, szakdolgozat írása, szakdolgozat írás
Oszd meg Te is!

Egy szakdolgozat megírása nem egyszerű feladat. Egy jó szakdolgozat megírása pedig kifejezetten nehéz. Egy szakdolgozatnak ugyanis nem elég érthetőnek és követhetőnek lennie. Vannak bizonyos sémák, melyeket követnünk kell, ha azt szeretnénk, hogy a dolgozatunkat tudományos munkaként fogadják és ismerjék el. Az elsődleges, amire oda kell figyelnünk, az a szakdolgozat felépítése. Egyszerűen nem mindegy, hogy mely részek követik egymást.

A szakdolgozat a címet követően minden esetben egy bevezetővel kell, hogy kezdődjön. Ebben a bevezetőben kerül megírásra a dolgozat témája, rövid tartalma, megírásának indoklása és célja. Fontos kiemelnünk, hogy ez a műfaj nem regény, tehát nem kell feszültséget teremtően indulnunk az elején, mire végül elérünk a végkifejletig. Az főbb eredmények, illetve azok egy része megjelenhet már a dolgozat elején is.

szakdolgozat felépítése, dolgozat felépítése, szakdolgozat írása, szakdolgozat írás

Miután megvolt a bevezetésünk, kezdődhet az elméleti áttekintés, illetve azt megelőzhetik a kulcsfogalmak tisztázása, ha szükségesnek érezzük. Ez utóbbira leginkább akkor van szükség, ha egy-egy általunk használt fogalmat többféleképpen is lehet értelmezni, esetleg először jelentetjük meg a szakterületünkön, vagy ha épp ellenkezőleg, már annyian annyiféleképpen használták, hogy ideje lenne egyértelműsíteni. Ha mindez szükséges volt, és végeztünk vele, akkor már valóban következhet az elméleti áttekintés, melynek a megírása már önmagában is megérne egy írást. De amit mégis lényeges itt is kiemelnünk, hogy egy elméleti áttekintés megírása során a legtöbb jelenleg is releváns szöveget fel kell, dolgozzuk, és egy egységes egészet kell, alkossunk belőle. A lényege, hogy megmutassuk, hogy tájékozottak vagyunk a témában, és hogy láttassuk, hogy mi az a hiányossága a témának, amelyet mi ezzel a dolgozattal be akarunk tölteni. Sok szakdolgozat önmagában is csak egy elméleti áttekintés, így ebben az esetben általában valóban egy téma összegzéséről van szó, vagy egy túlburjánzott téma egyértelműsítéséről.

Ha a mi dolgozatunk azonban már komolyabb, akkor nyilván empirikus kutatást is igényelni fog. Ebben az esetben pedig az elméleti áttekintést követi a kutatásunk bemutatása, mely annak a céljával indul. Ezt követően pedig jöhet a minta ismertetése – amennyiben ilyen jellegű a kutatásunk -, melynek során bemutatjuk, hogy pontosan kik is azok, akik bevonásával el tudtuk végezni a kutatást. Itt általában háttéradatokkal hivatkozunk rájuk, mint például a nem, a kor, stb.

Következő lépés a kutatási módszer és eszközök bemutatása, amikor pontosan elmondjuk, hogy hogyan végeztük el a kutatást, és mit használtunk hozzá, majd csak ezt követhetik a kutatási eredményeink megírása. Az, hogy ez mit kell, tartalmazzon, nem lehet leegyszerűsíteni. Minden esetben a szakterülettől és a választott témától függ. De ha megírtuk, akkor az eredmények értelmezése következik, melyben kiemeljük, hogy mit is jelentenek az eredményeink, milyen kérdéseket vetnek fel, vagy éppen válaszolnak meg.

Végezetül pedig a szakdolgozatot mindig egy összegzéssel zárjuk, melyben valóban röviden összefoglaljuk a dolgozatunkat, különös figyelmet szentelve a főbb eredményeinknek. Illetve itt kiemelhetjük azt is, hogy milyen további terveink vannak a témában, vagy hogy mi az, amit még érdemes lenne a témán belül megvizsgálni.

Amint láthattuk valóban sok mindenre oda kell figyelni, hogy jól legyen felépítve a szakdolgozatunk, de kellő odafigyeléssel és útmutatással ez a feladat sem lesz teljesíthetetlen.