Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatunkban?

szakdolgozat hivatkozások, dolgozat felépítése, szakdolgozat írása, szakdolgozat írás
Oszd meg Te is!

A plágium bizony büntetendő dolog, melyre az utóbbi időben egyre inkább odafigyelnek. És, hogy mi is az a plágium tulajdonképpen? A plágium végül is lopás, valaki szellemi tulajdonának a sajátunkként való feltüntetése. Akkor követünk el plágiumot, ha szóról szóra átmásoljuk valaki szövegét, és nem tüntetjük azt fel, hogy kitől van az a szöveg, illetve akkor is, ha csak összefoglaljuk valaki elméletét vagy írását, és arról sem tüntetjük fel, hogy kié, és hogy mi hol olvastunk róla. Hivatkozás nélkül végül is csak azt írhatjuk le a szakdolgozatunkba, amely valóban teljes mértékben saját gondolat, illetve, ha a saját kutatásunk eredménye. Azonban mindezeken felül az sem mindegy, hogy miképpen hivatkozunk az egyes szövegekre, és egyes hibákból is lehet bajunk.

Fontos tudnunk, hogy több hivatkozási stílus is létezik, melyeknek a használatáról sokszor a tanárunk, a tanszékünk, a karunk vagy éppen az egyetemünk dönt. Persze sok esetben a szakterülettől függ, hogy melyik hivatkozási stílust kell, alkalmazzuk. Ugyanígy másképp hivatkoznak az egyes országokban is még az azonos szakterületeken belül is. Ha például egy pszichológiai dolgozatot írunk, más lesz a hivatkozási mód Magyarországon, mint Amerikában. Így mielőtt dolgozatírásba kezdenénk, ismerkedjünk meg a saját szakterületünk, karunk vagy éppen egyetemünk preferált hivatkozási stílusával!

Az első kérdés azonban, amire minden szakdolgozónak tudnia kell a választ, hogy mikortól plágium a szövegmásolás. Nos, mindössze öt szavat írhatunk le ugyanúgy egymás mellett, ahogy olvastuk ahhoz, hogy még ne kelljen kiraknunk az idézőjelet. Persze ilyenkor is hivatkozunk a szövegre, amiből dolgoztunk, de ez még nem számít szó szerinti idézésnek. Ebből következik, hogy bármilyen öt tagtól többől álló szöveget írunk át szó szerint, akkor azt már idézőjelek közé kell, hogy tegyük. Ez igaz akkor is, ha megszakítjuk a másolást, és néhány szóval vagy mondattal későbbről folytatjuk. Ilyenkor ugyanis csak annyi a teendőnk, hogy egy zárójelben három pontot rakunk a kihagyott rész helyére, ezzel jelezve, hogy ott még volt más szöveg is.

szakdolgozat hivatkozások, dolgozat felépítése, szakdolgozat írása, szakdolgozat írás

Amennyiben nem idézünk szó szerint, csak a gondolatot vesszük át, akkor idézőjel nélkül hivatkozunk, de így is tudatnunk kell, hogy kitől származik a gondolat. Lehetséges, hogy több szerzőtől is olvastuk körülbelül ugyanazt, vagy, hogy több szerző gondolatait hozzuk össze egy bekezdésben. Ilyenkor természetesen egyszerre több szerzőre és műre is hivatkozhatunk.

Sokakban felmerül még a kérdés, hogy milyen gyakran kell jelölnünk a hivatkozott szerzőt és művet. Erre nincs egyértelmű szabály. Legkevesebb minden bekezdésnél le kell, hivatkozzuk a használt művet, de ettől gyakrabban is lehet, ha egy-egy bekezdésen belül váltunk az egyes szerzők gondolatmenete között.

Amennyiben követjük ezeket a plágiumra vonatkozó szabályokat, akkor nem lehet bajunk a szövegek használatából. De valóban legyünk mindig körültekintőek, és ne próbáljunk sajátunkként eladni semmit sem, ami nem az. Egy tudományos munkának egyébként sem mindig az a lényege, hogy mi az, amit mi találtunk ki.