A szakdolgozatírás lépései II.

Oszd meg Te is!

Az első lépések: esszenciális absztrakt és izgalmas hipotézis

 

Óriási lépés, ha már megtaláltuk a tökéletes szakdolgozati témát, és lelkesen belevetjük magunkat a kutatás folyamatába. Ezzel azonban még nem vagyunk a felszabadító finishben: hiányzik néhány –legalább 3-4– hipotézis, amelyek megszabják a kutatásunk irányát, és új színben kérdeznek rá a szakdolgozatunk területének legizgalmasabb kérdéseire. Emellett az is fontos, hogy már a dolgozat elején írjunk egy lényegre fókuszáló, a legfontosabb információkat átláthatóan összefoglaló absztraktot. Ha jó munkát végzünk, a konzulensünk és az opponensünk is egyből érti majd belőle, mire számíthat a szakdolgozat folytatásában, és ez a védést is megkönnyíti majd!

Lássuk, mik a hipotézisalkotás és az esszenciális absztrakt létrehozásának legfontosabb fázisai

 

Az absztrakt a szakdolgozat egyik legfontosabb része

A kezdet már a fele az egésznek. A legendás ókori görögök bölcsessége még a 21. században, a szakdolgozatírás absztraktjára vonatkozóan is megállja a helyét! Ha a nagy képet nézzük, akkor egy ütős absztrakt a létező legelső lépés afelé, hogy a szakdolgozat különösebb rizikó nélkül eljuttasson minket az államvizsgáig, aztán a diploma megszerzésééig. A szakdolgozatírás rengeteg időt vesz igénybe. Ezzel összehasonlítva egy rövid absztrakt megírása gyermekjátéknak tűnik, a tények azonban mást mondanak. Igenis érdemes minél nagyobb figyelmet fordítani az absztrakt megírására! Ez a belépőnk a „sikeres szakdolgozatírás szabályai” kurzusra, már ha létezik ilyen manapság.

 

A meggyőző absztrakt egy lélektani ütőkártya

A jó absztraktnak ugyanis nemcsak stilisztikai és introdukciós jelentősége van a szakdolgozatírás lépéseiben, hanem pszichológiai is. Ha az absztrakt lényegretörő, kristálytiszta logikával vetíti előre, mivel foglalkozunk a későbbiekben, akkor a konzulens és az opponens elégedetten bólint majd az absztrakt elolvasása után, és pozitív elvárásokkal vág neki az írásunknak. Nem azt kellene megkérdezni, hogyan írjunk jó szakdolgozatot. Sokkal inkább azt, milyen infókat sűrítsünk egy absztraktba, amely bevezeti a szakértőket a dolgozat gondolatvilágába.

Egy ügyesen megírt összefoglalással olyan benyomást kelthetünk bennük, hogy teljesen koherensen építettük fel az írásunk logikáját, és jártasak lehetünk a dolgozatírás felsőfokon művészetében. Tudjuk, miről beszélünk, és hatékonyan tudunk érvelni az álláspontunk mellett. Persze az absztrakt megírása a szakdolgozatírás legutolsó lépése. Akkor írjuk, amikor valamennyi összefüggést alaposan kifejtettünk már, és végre minden részletet illetően összegezni tudjuk a megállapításainkat. Arról se feledkezzünk meg, hogy az absztraktból egy idegen nyelvű változatnak is szerepelnie kell a dolgozatban, ezért erre is időt kell fordítanunk a szakdolgozatírás lépései között.

De milyen eszközökkel érjük el, hogy az absztraktunk lenyűgözze a tanárokat?

 

A nyerő absztrakt ismérvei

Kihagyhatatlan, hogy az absztrakt bemutassa a szakdolgozat célját, vagyis azt, hogy milyen eredményeket szeretne megállapítani a folytatásban. És ehhez kellenek az oly sokat emlegetett hipotézisek. Strukturálják a célkitűzés megvalósítását a szakdolgozatírás szabályai finomhangolásával. És ne felejtsük el a módszer ismertetését sem, amivel megalkottuk a következtetéseinket. A szakdolgozat óriási előnnyel indul, ha meggyőző a nyitó absztraktunk metodológiai része.

Minél rövidebb és tömörebb absztraktot írunk, annál pozitívabban ítélik majd meg a szakértők a szakdolgozatunk egészét. Ne csak azt írjuk bele, milyen kérdésekkel foglalkozik a szövegünk, hanem azt is, hogy melyik új vetületét vizsgáljuk meg az adott kérdéskörnek. Mindenképp említsük meg az absztraktban a megalkotott hipotéziseinket, hiszen ezekkel helyezzük tudományos keretbe a vizsgálódásainkat. Ráadásul az absztraktban megjelenő hipotézisek gondoskodnak arról, hogy a tanárok érezzék, itt innovatív megközelítésű dolgozatról van szó, új eredményekkel kecsegtet az adott területen. Számokat, kutatási eredményeket, eltérő nézeteket is megjeleníthetünk az absztraktban, hogy minél tudományosabb benyomást keltsen az olvasókban.

 

Így írj esszenciális absztraktot!

Az absztraktnak muszáj felvillantania a dolgozat egyedi erényeit. Mindenképp jelenjen meg benne az, hogy milyen új oldalát vizsgáltuk meg a témának, és ezt milyen kísérleti módszerekkel tettük. Attól viszont óva intünk mindenkit, hogy az absztraktban kezdje részetekbe menően ecsetelni, miért választotta az adott témát, mert ez a szakdolgozat Bevezetésének a részét képezi.

Tudom, ez rengeteg szempont, az absztrakt viszont rettentő rövidnek kell lennie…Általában egy oldalasnak, ezért mindig szorítkozzunk benne a lényegre!

Törekedjünk a minél esszenciálisabb megfogalmazásra, és akkor nem lesz problémánk a terjedelmi határokkal! Most pedig térjünk át a hipotézisalkotásra, ami sokkal nagyobb falat egy dolgozatindító absztrakt megfogalmazásánál a szakdolgozatírás lépéseit illetően.

 

A hipotézis vajon mi?

„Hypothesis non fingo”. Nem élhetek hipotézisekkel! Ezt a rigorózus nézetet vallotta a gravitáció elméletét megalapozó Isaac Newton. A bolygó egyik legnagyszerűbb tudósa mindig a szigorú tudományos megalapozásra hagyatkozott. Ám az az igazság, hogy a nagy elméletek megalkotását mindig feltevések, azaz hipotézisek előzik meg. Hiába gondolta ez a géniusz úgy, hogy minden hipotézis, ami nem vezethető le a jelenségekből, a tudományos elmének bizony gondolatkísérletekre is szüksége van a fejlődéshez. A jó öreg Newton koncepcióit is hipotézisek előzték meg, csak  ez a nagy elme képtelen volt bevallani ezt, pedig az egész tudományos gondolkodásnak a hipotézis a fundamentuma. Igen, még a szakdolgozatunk megírásának is!

Röviden, velősen és tömören: a hipotézisek a szakdolgozat gerincét, kohézióját alkotják. Ezek lesznek azok a feltevések, amelyek érvényességét vagy teljesen invalid voltát több tucatnyi oldal terjedelemben logikusan végigvezetjük a dolgozatunkban. Egy 40-50 oldalas, vagy még terjedelmesebb szakdolgozat annyi változót tartalmazhat, hogy a megfogalmazott hipotézisében a dolgozatíró megfogalmazhatja a kritikáját. A saját elképzeléseit is.

 

Pár penge hipotézis

Hogyan érvényesíthetjük a hipotéziseket a szakdolgozat írás szabályai között? Az ehhez hasonló hipotézisek felvetésével: Tényleg Shakesperare írta a neki tulajdonított szonetteket, vagy valójában érvekkel alátámasztható, hogy ezeket Francis Bacon, a filozófus írta? Történelem szakosként meggyőzően tudunk érvelni a hipotézis mellett, hogy nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát, hanem a vikingek, konkrétan Leif Erikkson (azaz Vörös Erik fia)? Asztrofizika szakon legalább ilyen kreatív kérdőjeleket vet fel, hogy vajon  lehetséges-e analizálni a rejtélyes fekete lyukak működését a kvantumfizika elméleteivel?

Ilyen és ehhez hasonló hipotézisek kitalálásával már nekifuthatunk egy ígéretes szakdolgozat megírásának. Csupán egy fontos tényre kell fókuszálni a szakdolgozat megírásának lépéseiben: sose vessünk fel az írásunkban –miként az élet más területein sem­– olyan hipotéziseket, amiket nem tudunk egzakt és logikus módon, meggyőzően alátámasztani.

 

Miért van szükség hipotézisekre?

Tulajdonképpen a hipotézis ad egyedi értéket, igazi mélységet az írásunknak. Ennek hiányában csak a már meglévő nézeteket ütköztetünk egymással. Tetszetős teóriákat sorolunk fel egymás után anélkül, hogy megjelenne egy kritikai vonulat, egy innovatív hipotézis, ami új tudományos dimenziót adna a dolgozatunknak.

Hipotézis nélkül a szakdolgozatunk „supervisolásáért” felelős témavezetőnk folyamatos fejcsóválással méltatlankodik majd a beadott szövegváltozatok láttán. Egyszerűen hiányozni fog neki a dolgozatunkból az eredeti kérdésfeltevés, az innovatív megközelítésmód. Az a prizma, ami egy új elméleti látásmód kontextusába vonja a rendelkezésre álló tényeket, és az eddig összegyűjtött információhalmazhoz képes valami újat feltételezni. Érvényes hipotézis esetén ezt persze a dolgozat szerzője logikusan alá is tudja támasztani, és ebben az esetben ez a szakdolgozatírás előnyei közé tartozik.

 

De milyen a jó hipotézis?

A hipotézis sosem egy sziklaszilárd, megkérdőjelezhetetlen tény. Inkább egy gondolatébresztő feltevés, amely új keretbe helyezi a már meglévő tudásterület szakirodalmát. Amennyiben a hipotézisünk tényleg újszerű és alátámasztható, az még jobb, ez is a dolgozatírás hatalmas előnyeinek a része. Mert előfordulhat, hogy a provokatív hipotézis feszegetni fogja a már meglévő tudományos teóriákat..Ha a konzulensünk is elég acélosnak tartja, akkor a hipotézis egy hihetetlenül izgalmas szakdolgozatot alapozhat meg. Mikor ügyes hipotézisekkel indít a dolgozatunk, akkor nemcsak egy végtelennek tetsző szövegtengert hozunk létre. A szakdolgozatírás lépései során olyan kérdésfeltevéseket indíthatunk 3-4 okosan tálalt hipotézissel, ami egy remek írás bázisát adhatja.

De vajon mi kell ahhoz, hogy átütő erejű, izgalmas hipotéziseket fogalmazzunk meg egy témával kapcsolatban, és ez a  szakdolgozatírás szabályainak is megfeleljen?

 

Ne fussunk a végtelenbe!

Inkább konkretizáljunk a dolgozatírás közben. Ez az első és legfontosabb szempont, mielőtt belevágnánk a hipotézisek kitalálásába. Ha nem szűkítjük le a gondolkodási kereteinket,  akkor bizony fénysebességgel elveszünk a rendelkezésünkre álló parttalan információmennyiségben. Egyszerűen akkora az információs „zaj” a szakdolgozati kutatás kezdeti fázisában, hogy könnyen eltévedhetünk a fellelhető olvasmányok erdejében. Megelőzhetjük a káoszt, ha idejekorán minél szigorúbban körülhatároljuk a kérdést: mi az a szűk terület, amiről írni szeretnénk?

Választanunk kell egy minél konkrétabb kutatási problémát, mielőtt belevágnánk a szakdolgozat megírásának pontos lépéseibe. Ennek függvényében érdemes tovább gondolkodni arról, mekkora szakirodalomban kutathatunk az adott kérdésről. Persze itt is elveszhetünk a végtelenben.

 

Pontosítsuk a hipotézist!

Marketing szakirányban például manapság könnyen adja magát az online kommunikáció analízise. Óriási téma, ezért első kanyarban teljesen biztos, hogy a témavezető leállítja a hallgatót a túlságosan tág horizonttal rendelkező ötleteket. Nem fog átmenni egy olyan semmitmondóan általános hipotézis, mint az Innovatív forradalmi lehetőségek rejlenek a 21. századi online marketingben. Erre jóval nagyobb esély kínálkozik, ha pontosítunk. Más a helyzet, ha a hipotézisünk arról szól: Az online értékesítés „aranykora” lehet a koronavírus időszaka?

Adatokkal alátámasztva ez már egy olyan tűpontos, egyúttal aktuális feltevés, amire az elkövetkezendő hónapokban adatokkal alátámasztható választ tudunk majd adni. És nemcsak a témavezetőnk, hanem az opponensek is egy innovatív hipotézisnek fogják tekinteni, amely napjaink új kihívásaira igyekszik választ találni a dolgozattal.

 

A hipotézisalkotás módszertana

Először válasszunk egy problémát, ami felkeltette az érdeklődésünket, még a szakdolgozatírás lépéseinek nullpontján. Jó úton járunk, ha olyan kérdésről van szó, amivel már rengeteget foglalkoztunk szemináriumokon vagy előadásokon, esetleg már több beadandó dolgozatot is készítettünk a kérdésben. Minél jártasabbak vagyunk az adott kérdésben, annál könnyebb lesz a probléma lényegét érintő esszenciális hipotézist találni.

Ezt követően egy másik szuperképességünkre, a szorgalmunkra lesz szükség. Ez óriási segítséget jelent a szakdolgozatunk megírásában. Ugyanis eszméletlenül sok órára neki kell ülnünk a kutatásnak a számítógép előtt és az egyetemi könyvtár katalógusai között..Ilyenkor beleássuk magunkat a témában megjelent legnagyobb szerzők műveibe, hogy minél szakértőbb véleményt alkothassunk a felvetett problémát illetően.

A széles látókör kialakítása már csak azért is fontos, mert így egy fontos zsákutcát elkerülhetünk a szakdolgozat írása során. Nem írunk olyan mondatokat, nem alkotunk triviális teóriákat, amit korábban már százan kitaláltak. Ezáltal nem tűnünk majd fel olyan fényben, mintha plagizáltuk volna a dolgozatunkat, vagy csak a már jól ismert téziseket akarnánk ismét előadni.

 

Lépjünk hátra a már meglévő tézisektől!

A kiváló hipotézis a szakdolgozat eredetiségének a kulcsa a képzeletbeli „dolgozatírás felsőfokon” kurzusunkon. Ha igazán innovatívak vagyunk, akkor a megjelent elemzésektől pár lépéssel hátrébb húzódhatunk, és kritikus hipotéziseket is kitalálhatunk.  (Nem győzzük eleget ismételni: erre csak akkor kerülhet sor, ha logikusan átgondolt érvekkel is alá tudjuk támasztani az állításainkat).

A jó hipotézishez tetemes mennyiségű adatra lesz szükségünk. Látni kell, hogy melyek azok a megbízható, hiteles oldalak, ahonnan adatot meríthetünk egy hipotézis körvonalazásához.

 

Induktív hipotézisek

Komoly álláspontokat az adatokból történő következtetésekkel alakíthatunk ki. A szakdolgozat lépéseinek kimunkálásakor ennek két útja van. Az induktív vonal nyomán már a szakdolgozati kutatás kezdete előtt rendelkezünk bizonyos előfeltételezésekkel az adott témát illetően. Például tisztában vagyunk azzal, hogy Friedrich Nietzsche valamilyen módon hatott Freud, de ennél lényegesen kézzelfoghatóbb hipotézisre van szükség. Mennyivel könnyebb helyzetben vagyunk, ha egy alaposabb kutatás után a következő hipotéziseket alkotjuk meg:

1.hipotézis: Nietzsche apollóniról és dionüszisziról szóló elmélete hozzájárult Freud életösztönről és halálösztönről szóló elméletének kialakulásához.

Induktív úton tanulmányoztuk Nietzsche nézeteit A tragédia születésében, és felismertük, mennyire összecseng a dionüszoszi erő dekadens pusztítása a freudi halálösztönnel, az apollóni racionális, életigenlő szemlélet pedig sok ponton hasonlít az emberben munkáló életösztönhöz. Megszületik bennünk a konklúzió, hogy elképzelésünk validitását érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a két szerző kapcsolatát elemző szakdolgozatunkban, és máris körvonalazódott az első hipotézisünk.

De vajon mi a helyzet a deduktív hipotézishez vezető utakkal?

 

A deduktív hipotézis

Nietzsche számos ponton bírálta az európai vallásokat, mígnem eljutott addig a durva tézisig, hogy ő az Antikrisztus, a kereszténység kőkemény kritikusa. Freud pedig leírta, hogy a vallás a népek ópiuma, és sok írásában tett fel kérdőjeleket a vallással kapcsolatban. Ezek deduktív elméletekhez vezettek a két szerző kapcsán, és ha ügyesek vagyunk, az általános gondolataikból levezethetünk olyan állításokat, amikből összeáll szakdolgozatunk második hipotézise:

2.hipotézis: Nietzsche Zarathusztrája és kereszténységkritikája hozzájárult ahhoz, hogy Freud alaposabb pszichológiai vizsgálatnak vesse alá az európia kultúra istenhitét.

A hipotézis elvetéséhez vagy megerősítéséhez alaposan be kell mutatnunk Nietzsche és Freud témába vágó megjegyzéseit a szakdolgozatírás további lépéseiben, mert csak így derülhet ki, igazunk volt, vagy sem.

 

Milyen az ideális hipotézis?

Bírjon egy összegző, magyarázó erővel, hogy a megfogalmazása által könnyebben átlássuk a témát, és ne vesszünk el a tézisek sűrűjében. Másrészt legyen benne magyarázó erő is, hogy választ adjon a szakdolgozati témánk bizonyos árnyalataira, amire még nem született igazán részletes válasz. Minél világosabb és egyszerűbb a hipotézis, annál tökéletesebb, és annál jobban érti majd mindenki.

Érdemes minél tovább érlelni magunkban a megfelelő hipotéziseket a dolgozatírás során. Így elkerülhetjük azt a problémát, hogy túlságosan egyértelmű, mondhatni mindenkinek„evidens” felvetésekkel álljunk elő, amiket már a témavezetőnk mosolyogva utasít el az első körben. Például felejtsük el azokat a hipotéziseket, miszerint Az Európai Unió változásai hatást gyakorolnak a politikai marketingre vagy A klímaváltozás oka a nagyvállalatok felelőtlensége.

 

A hipotézisalkotás zsákutcái

Sokan abba a csapdába esnek a szakdolgozat lépései során, hogy túl sokat akarnak belepréselni egy hipotézisbe. Ez rossz út, mivel ebben az esetben rendszerint túl általánossá válhat a hipotézis, pedig a cél az lenne, hogy minél szűkebb és konkrétabb legyen egy bizonyos területen. Van egy ennél nagyobb gond is. Előfordulhat, hogy olyan hipotézist alkotunk, amely nem egyértelműen igazolható vagy elvethető. Karl Popper példájánál maradva nem mondhatjuk azt, hogy Minden hattyú fehér. Mert bármikor jöhet egy ettől gyökeresen eltérő empirikus tapasztalat, egy fekete hattyú, és akkor egyből bukott a hipotézisünk!

Még profibb benyomást kelthetünk a dolgozatírás során, ha a hipotézisek közé beillesztünk egy nullhipotézist is. Egy olyan teóriát, amely felveti, hogy bizonyos változók között nincs is összefüggés:

H0 = A nemzetközi migráció nem befolyásolja a Közép-Európai régió felzárkózási esélyeit.

Persze ez még részletesebb és hitelesebb alátámasztást igényel, mint egy sima hipotézis. De az is a tudományos elemzés erejével bírhat, ha a dolgozatunkból apránként kiderül, hogy igenis erős statisztikai szignifikancia áll fenn a két gazdasági változó között, és a hipotézisünk érvénytelennek nyilvánítjuk.

 

De mit tegyünk, ha nem megy a dolgozat írása?

A szakdolgozatírás nem mindenkinek jelenti a felszabadult kutatás örömét. Lehet, hogy nálad is kialakul az úgynevezett „szakdolgozat-neurózis”..

  • A témavezetőd a sokadik nekifutásra is visszadobja a dolgozatod?
  • Teljesen belefásultál már a sok kutatásba, jegyzetelésbe és írásba?
  • Komolyan aggódsz amiatt, hogy a szakdolgozatod elkészül a közelgő határidőre?
  • Teljesen tanácstalanná váltál ebben a kiszolgáltatott helyzetben?

 

Pánikra semmi ok, mert a dolgozatírás valamennyi lépésében segítünk neked!

  • Szeretnéd átélni, milyen érzés a „dolgozatírás felsőfokon” óriási megkönnyebbüléssel járó élménye?
  • Nem akarsz ráfeszülni a dolgozatírás csapdáira?

 

Akkor keresd bizalommal a DogaAngyal csapatát!

 

 

Cikkünk megírásához ezekből a forrásokból nyertünk inspirációt:

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_pedagogiai_kutatasmodszertan/tananyag/JEGYZET-09-1.4._Hipotezisalkotas.scorml

http://www.kaposijozsef.hu/wp-content/uploads/2012/09/A-pedag%C3%B3giai-kutat%C3%A1s-folyamata.pdf