A szakdolgozatírás lépései

Oszd meg Te is!

Témaválasztás: a szakdolgozatírás első lépése

 

Semmi sem hasonlítható ahhoz a felszabadító felismeréshez, amikor az ember hosszas vívódás után eldönti, milyen témáról szól majd a szakdolgozata. Ez azonban egy hosszú és átgondolt folyamat végeredménye, mert előtte alaposan mérlegelnünk kell, milyen témában vetjük papírra a gondolatainkat.  Rövid, mégis lényegre törő írásunkból kiderül, hogyan vélekedett a dolgozat témájának kiválasztásáról a szakdolgozatírás királya, Umberto Eco!

A nulladik szabály: ne a konzulens döntsön a szakdolgozat témájáról!

A Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyv zseniális szerzője egy leleményes olasz író és szemiotikus is egyben. Umberto Eco négy esszenciális fontosságú szabályt határoz meg a szakdolgozat témaválasztásával kapcsolatban. Ezek első olvasásra rettentő evidensnek tűnnek, de ez csak a látszat! Mindenképp ismernünk kell őket, hogy még véletlenül se fussunk bele a szakdolgozatírás lépései során az első nagy hibába. Ne fecséreljük a drága időnket felesleges körökkel ahelyett, hogy dinamikus tempóban haladnánk a dolgozat írásával…Ha belegondolunk, hogy a szakdolgozat írása mennyi idő, érdemes mindent jó előre megtervezni! A dolgozatírás szabályait persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ahogyan a témaválasztás esszenciális szempontjait sem.

A nulladik szabály Ecónál: ne írjunk olyan szakdolgozatot, aminek a témáját nem mi választottunk, hanem a konzulensünk biztatott erre minket. Óriási élmény, amikor a témavezető és az egyetemi hallgató megtalálják a közös hangot, és kijönnek egymással. Azonban rossz ómen, amikor a diáknak nincs egy határozott érdeklődési iránya a saját szakterületén belül. Teljes bizonytalanságában inkább a konzulensére hagyatkozik, hogy helyette ő válassza ki élete egyik legfontosabb írásának, a szakdolgozatnak a témáját. Eco külön fejezetet is szentel ennek a témának „Hogyan kerüljük el, hogy a témavezető kihasználjon minket?”  címmel.

Szeretnéd teljes egészében átugrani a dolgozatírás első lépéseinek feszültségét? Keresd a DogaAngyal profi szakemberekből álló csapatát, és mi segítünk neked a szakdolgozat írás valamennyi lépésében! Keress minket bizalommal, ha szeretnéd átélni a „dolgozatírás felsőfokon” élményét!

Olyan témát válasszunk, ami tényleg érdekel minket!

Ez a prior szempont, amikor meghozzuk a forradalmi döntést, hogy belevágunk a szakdolgozat témájának körülhatárolásába, még a szakdolgozatírás lépéseinek elején.

Szerencsés helyzetben vagyunk, ha a szakdolgozatunk olyan témát ölel fel, amellyel már eleve rengeteget foglalkoztunk a vizsgáinkon vagy a szigorlatokon. Még jobb, ha az adott kérdéshez személyes kötődésünk is van, mert érdeklődési körünkből fakadóan is számos könyvet olvastunk már róla. Ezáltal sokkal hitelesebben és tájékozottabban tudunk majd véleményt nyilvánítani róla a szakdolgozatban, ami külön értéket kölcsönöz az írásunknak. A dolgozatírás előnyei közé tartozik, hogy ez nem feltétlenül csak munka! Ha egy jó témát választunk, örömünket leljük majd benne, és élvezni fogjuk a megírását!

Ha például történelem szakosként a szívünk régi vágya, hogy a templomos lovagrend történtéről írjunk szakdolgozatot, akkor ne hagyjuk magunkat eltéríteni ettől a szent elhatározástól. Még akkor sem, ha a konzulensünk történetesen a keresztes háborúk legnagyobb hazai tudora, és gőzerővel ebbe az irányba szeretné elvinni a szakdolgozatot. Számára élvezhet kiemelt figyelmet az, hogyan vettek részt a templomosok a keresztes hadjáratokban. De mi a helyzet, ha nekünk teljesen más terveink vannak? A szakdolgozatírás szabályai lehetővé teszik, hogy minden esetben mi döntsünk a dolgozat témáját illetően!

 

Tartsunk ki a témánk mellett!

Lehet, hogy minket egy átfogó kép bemutatása foglalkoztat a templomosokról. Hugues de Payens alapításától kezdve egészen a Szép Fülöppel kapcsolatos gazdasági konfliktusig és a Rend legyőzéséig. Ilyen esetben könnyen lehet, hogy a keresztes háborúk csak egy-két fejezetet ölelnek fel majd fel a dolgozatunkban..Ilyenkor komoly diplomácia munkát jelent, hogy meggyőzzük a témavezetőnket az eredeti koncepciónkról. Ezt a lépést azonban muszáj megtenni, különben kicsúszik a kezünkből a dolgozat gerince, és pusztán a konzulensünk elképzeléseit valósítjuk meg, nem a sajátunkat.

Ha a saját ízlésünk szerint ülünk le a klaviatúra elé szakdolgozatot írni, akkor nem egy több hónapig tartó, szenvedésben bővelkedő munka vár ránk. Szakdolgozati kínzókamra helyett inkább egy színes élményekkel teli felfedezőútra számíthatunk! Mert a szakdolgozat írása közben napról napra egyre újabb információkat, érdekes összefüggéseket tudhatunk meg egy minket régóta foglalkoztató témáról…Könnyebbé válik a kutatás, és az dolgozatírás folyamatába is csempészhetünk egy kis élményfaktort. Arról nem is beszélve, hogy ha egy téma élénken birizgálja a fantáziánkat, akkor a kíváncsiságunknak köszönhetően a szakdolgozat is sokkal tartalmasabb és színvonalasabb lesz! És a szakdolgozatírás egymás után következő lépései közben sem fogunk unatkozni, hanem az egész folyamat sokkal élvezetesebbé válik.

 

Elérhető forrásokkal dolgozzunk

A felhasznált források megszerzése ne okozzon külön kihívást! Umberto Eco ezzel a felszólítással folytatja a szakdolgozati témaválasztás aranyszabályait. Manapság csaknem végtelennek tetsző szakirodalmi forrásanyagot meríthetünk az Internetről. Arra azonban a témaválasztásban ügyelnünk kell, hogy könnyen letölthető vagy könyvtárból kikölcsönözhető forrásokból építsük fel a munkánkat a szakdolgozatírás lépései közben.

Mert előfordulhat, hogy egy olyan témát választunk, amihez túlságosan speciális, nehezen elérhető forrásokat tudunk csak használni. Lelkesen elrohanunk a könyvtárba, de onnan már jó előre kivették a szükséges szakirodalmat, mi pedig nem tudunk haladni…Rémálom belegondolni egy ilyen helyzetbe! Érdemes inkább több lépéssel előre gondolkodni, és már eleve olyan szakdolgozati témát választani, amiről rengeteg online forrást találunk, és az egyetemi könyvtárból is sok anyagot tudunk hozzá kölcsönözni anélkül, hogy egy vagy több hónapot kelljen várnunk arra, hogy valaki visszahozza az adott könyvet.

 

Ne vállaljunk lehetetlen küldetéseket!

Eco harmadik imperatívusza az, hogy a felhasznált források legyenek kezelhetőek. Vagyis ne okozzon külön szellemi erőfeszítést, hogy megértsük a kiszemelt forrásokat a témában. Fizikai szakos hallgatóként lehet, hogy észveszejtően izgalmasnak tartjuk a kvantumfizika elméleteit vagy a friss tudományos áttörésnek számító gravitációs hullámok szerepét. Azonban akármennyire érdekesek is, ne vágjunk bele a róluk szóló szakdolgozatokba, ha nem vagyunk elég felkészültek ezeken a területeken. Ez a dolgozatírás egyik legfontosabb szabálya!

A rossz hír ugyanis az, hogy nem szakdolgozatírás közben fogjuk megérteni ezeket az embert próbáló ősi fizikai rejtélyeket…A tapasztalat sokkal inkább azt mutatja, hogy azokból a témákból tudunk jó dolgozatot írni, azokat a forrásokat tudjuk jól kezelni, amiket már értünk. Nem érdemes a nulláról kezdeni a témák megértését egy szakdolgozat írási folyamatban, sokkal hatékonyabbak vagyunk, ha már ismert témákra építjük a szakdolgozatunkat! Így a megírása is lényegesen egyszerűbb, mintha a sötétben tapogatóznánk egy teljesen új terület esetében.

A negyedik Eco-i bölcsesség szerint a kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének. Ami azt jelenti: alakítsunk ki magunkban egy stratégiát, mielőtt belevágunk a tengernyi felhalmozott tudásmorzsa egységes egésszé kovácsolásához, a szakdolgozatírás lépéseibe. Azaz lépjünk egy magasabb szintre a szakdolgozat finomhangolásához nélkülözhetetlen kutatói szerepkörben, ezt is a dolgozatírás „rejtett” szabályának tekinthetjük. Amint érezni kezdjük a szakdolgozati téma irányunkban gyakorolt ellenállhatatlan gravitációját, mérjük fel, valóban képesek leszünk-e a kivitelezésére? És itt visszakanyarodunk Eco egy másik kardinális kijelentésére: ”aki szakdolgozatot akar írni, olyat írjon, amilyenre képes”.

 

A túlságosan átfogó szakdolgozati témák veszélye

Umberto Ecót egyszer felkereste egy hallgató, aki A szimbólum a modern gondolkodásban címmel akart szakdolgozatot írni. A gigászi témát magában foglaló cím persze nyomban az őrületbe kergette a professzort. A szimbólumnak ugyanis szerzőnként más a jelentése, és teljesen másra utal a formális logikában, Freud álomelméletében vagy a matematikában. Eco meggyőzte a fiatalembert, hogy inkább egy pszichológus, egy filozófus és egy kritikus szimbólumfelfogását hasonlítsa össze egymással. Ez már egy kivitelezhető vállalás a szakdolgozatírás „nulladik” lépésében!  Az a tanulság, hogy minél szűkebb témákban érdemes gondolkodnunk a szakdolgozat megírása előtt.

A siker ugyanis sokszor azon múlik, hogy a szakdolgozat témájának körvonalazásakor mennyire pontosan tudjuk megjelölni a kérdést, amire választ keresünk. Rengeteg dolgozatíró túl sok mindent akar beleszuszakolni a dolgozatába.

Sokat markolva képtelenek leszünk betartani a terjedelmi korlátokat, és kicsúszik a kezünkből a kontroll. Magyar szakos hallgatóként erős vonzerővel hathat ránk a Nyugatosok munkássága. Könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy a Nyugat irodalma címmel indítjuk útjára dolgozatunkat. Ez azonban egy akkora téma, hogy csaknem lehetetlen küldetés egyetlen dolgozata összefoglalni a téma esszenciáját.

Ez a megközelítés kőkeményen feszegeti a szakdolgozatírás szabályait! A több évtizedet felölelő cím egyfajta vörös posztó lesz a szakembereknek a dolgozat védésekor. Nyomban kifogásolni fogják, miért hiányzik belőle egyik-másik szerintük fontos szerző, akit a dolgozat írója meg sem említett.  Sokkal célszerűbb inkább kiválasztani egy szerzőt, vagy egy adott korszakot, és erről írni. Remek téma lehet például a Nyugatosok első generációjának költészete, Ady Endre költészete vagy Babits és a Nyugat.

A szakdolgozatot elemző témavezető és az opponensek bizonyára imádják az ambiciózus témákat. Igen, de egy túlságosan nagyívű vállalkozást kissé nagyképűnek éreznek majd. És ami még rosszabb, olyan támadási felületeket ad számukra, hogy máris hibákat kezdenek majd keresni…Jobb, ha biztosra megyünk, és szűkebb témakeretet választunk a szakdolgozat megírásához. Ahogyan Eco mester írja: „minél szűkebb a téma, annál jobban dolgozik az ember, annál biztosabbra megy”.

Továbbra is kérdőjelek vannak benned a szakdolgozatírás lépéseit, a megfelelő téma kiválasztását illetően? Fordulj bizalommal a DogaAngyal rutinkos csapatához, és minden támogatást megkapsz a nyerő szakdolgozat megírásához!

 

Ne akarjuk a dolgozattal megoldani a világ legnagyobb kérdéseit!

Vannak olyan tárgyak, ahol bajba kerülhetünk ezen a téren. Ha valaki jogfilozófiából, pedagógiából, kulturális antropológiából, szociológiából, filozófiából vagy esztétikából ír szakdolgozatot, akkor könnyen belesétálhat ebbe a csapdába.

Az említett tárgyterületekből írhatunk elméleti szakdolgozatot. Ez olyan elméleti kérdéseket vet fel, amelyekkel más nagy gondolkozók már korábban foglalkoztak. Vizsgálhatnak olyan nagy kérdéseket, mint hogy mit jelent a lélek fogalma, meddig terjednek a nemzetközi jog határai, akár Isten létéről is szó eshet. A tudományos tapasztalatokban még kevés rutint szerző hallgató ilyenkor rendszerint egy átfogó dolgozatot ír. Összegzi, mit írtak a kérdésről nagy szerzők.

A másik esetben azonban a szakdolgozat szerzője dönthet úgy, hogy egy sokkal vakmerőbb utat választ. Olyat, amely túllép a dolgozatírás szabályainak általánosan elfogadott keretein. Ő maga válaszolja meg, mi a helyzet Isten létével, a nemzetközi joggal és más nagy kérdésekkel. Ez viszont a kelleténél nagyobb rizikót jelent..A tapasztalatok szerint ezek a világmegváltónak szánt dolgozatok rettentő rövidre sikerülnek, és nem mindig rendelkeznek tökéletes logikai felépítettséggel. A szakdolgozat megvédésekor pedig a bizottság darabokra szedi az ilyen nagyratörő írásokat. Gyakran túl személyesnek, elvontnak tekinti őket, hiányolják belőle a történelmi bizonyítékokat.

 

De akkor hogyan legyünk eredetiek?

Ha szeretnénk elmondani a véleményünket egy évszázadokon átívelő kérdésben, akkor előbb vizsgáljuk meg a jelentős szerzők véleményét. Történjen mindez még a szakdolgozat megírása előtt. Ez egyáltalán nem kínos, hiszen a középkori gondolkodók is lazán beismerték, hogy az antik szerzők tudásából merítették az érveiket. Óriások vállán álló törpék voltak, ezért láttak sokkal messzebbre, mint az elődeik! Legyünk leleményesek, és keressünk gyenge pontokat a klasszikus szerzők véleményében! Világítsunk rá a támadható pontjukra, és a dolgozatunk is sokkal értékesebbé, tartalmasabbá válik!

A nagy gondolkodók álláspontjuk után már finoman megemlíthetjük a saját nézeteinket, de ne ez adja a dolgozat gerincét. Ha Isten létéről akarunk írni, akkor beszéljünk először Szent Ágoston, Aquinói véleményéről, és apránként a saját koncepciónkat is felvezethetjük. Még elegánsabb is lehet a kivitelezés! A szakdolgozatírás lépései közben végig leírjuk az adott témáról a nagy gondolkodók elképzeléseit, aztán a záró fejezetben villantjuk fel a saját elképzeléseinket az adott területen. Persze csak akkor, ha a konzulensünk is elég erősnek érzi a teóriánkat ahhoz, hogy megemlítsük.

 

Régi vagy új szerzőkről írjunk?

 

„Dolgozzunk úgy egy kortárs szerzőn, mintha régi volna, egy régin pedig úgy, mintha mai volna. Így jobban mulatunk, és komolyabb munkát végzünk majd.”

Umberto Eco

 

Régi vagy mai szerző legyen szakdolgozatunk témája? Ez egy órási dilemma a szakdolgozat írása előtt! Szerencsére Ecónak a dolgozatírás szabályai között erre is van egy aranyigazsága. Az olasz tudós szerint a kortárs szerző mindig nehezebb dió. Egy mai filozófusról teljesen biztos, hogy kevesebb forrást találunk az online világban vagy a könyvtárakban, mint Platónról vagy Kantról. Az ember kétféle módon vághat neki egy szakdolgozat írásának. Törekedhet arra, hogy egy hatalmas összefoglaló szöveget készít a szóban forgó gondolkodóról, vagy szeretne újat mondani az illetőről.

Az új elméletek kifejtésére lényegesen kevesebb esélyünk nyílik az új szerzőknél. Egy klasszikus költő esetében már egész könyvtárnyi szakirodalom értekezik arról, hogy egy középszerű tálentummal van dolgunk, vagy egy született zsenivel. Egy 21. századi költőről szóló dolgozatban sokkal szerényebb forrásokkal dolgozhatunk, a vélemények képlékenyek. A bibliográfiai kutatás a régi szerzők feltárásánál nem egyszerű vállalkozás, ez is a dolgozatírás egyik kimondatlan szabálya. Azonban beavat minket a kutatói szemlélet világába, és ennek életünk későbbi szakaszában is nagy hasznát vehetjük!

 

Mikor döntsünk a szakdolgozat témájáról?

Erre Eco álláspontja szerint a második egyetemi év fináléja a legoptimálisabb időpont. Ugyanebben az időszakban érdemes témavezetőt választani, akivel jól tudunk együttműködni, és aki éleslátó észrevételeivel kritikusan, mégis hatékonyan képes egyengetni a szakdolgozat útját. A szakdolgozatírás lépései során a kezdettől egészen a dolgozat leadásáig!

A második év végére egyetemi hallgatóként eljutunk egy olyan tájékozottsági szintre, hogy kezdő szinten átlássuk a tantárgyak és tudományágak szövevényes területeit. Közelebb kerülhetünk ahhoz a témáról, amelyről életünk egyik legfontosabb eszmefuttatását fogjuk létrehozni. És adhatunk magunknak néhány hónap merengési időt is arra, hogy mérlegeljük, valóban tudunk annyit az adott témáról, hogy belevágjunk? Tényleg annyira érdekel minket Cervantes Don Quijoté-ja vagy a DNS kutatásának története, hogy egy egész szakdolgozatot fordítsunk rá? Mindannyian tudjuk, a szakdolgozatírás milyen mérhetetlenül sok időt vesz igénybe, ezért érdemes alaposabban megfontolni a témát…Ezalatt még időben rádöbbenhetünk a tévedésünkre. Változtathatunk a témán, a konzulens személyén, szélsőséges esetben pedig magán a tantárgyon is, amelyből szakdolgozatot írunk.

Akkor sem buktunk nagyot, ha elkezdtünk nekifutni a szakdolgozatírással járó kihívásoknak, és már tudjuk, hogyan kell kutatni, milyen hosszú jegyzeteket érdemes írni. A témavezetőnk pedig időközben akkurátusan a tudtunkra adta, hogyan néz ki egy precíz hivatkozás, ami szintén fontos tanulság.

Sokan csak legyintenek és túlságosan korainak érzik a szakdolgozat témájának meghatározását a második év végén. Azért ez a legideálisabb időpont, mert ezzel a célirányos döntéssel két évünk marad a szakdolgozat megírására! A negyedik tanévre már egy egészen érett formában lévő szakdolgozat lehet a birtokunkban, és komoly esélyünk van arra, hogy időben kaparintsuk meg a régóta áhított diplománkat!

 

De mit tegyünk, ha nem megy a dolgozat írása?

Persze a szakdolgozatírás nem mindenkinek jelenti a felszabadult kutatás örömét. Lehet, hogy nálad is kialakul az úgynevezett „szakdolgozat-neurózis”..

  • A témavezetőd a sokadik nekifutásra is visszadobja a dolgozatod?
  • Teljesen belefásultál már a sok kutatásba, jegyzetelésbe és írásba?
  • Komolyan aggódsz amiatt, hogy a szakdolgozatod elkészül a közelgő határidőre?
  • Teljesen tanácstalanná váltál ebben a kiszolgáltatott helyzetben?

 

Pánikra semmi ok, mert a dolgozatírás valamennyi lépésében segítünk neked!

  • Szeretnéd átélni, milyen érzés a „dolgozatírás felsőfokon” óriási megkönnyebbüléssel járó élménye?
  • Nem akarsz ráfeszülni a dolgozatírás csapdáira?

 

Akkor keresd bizalommal a DogaAngyal csapatát!

Cikkünk írásában a következő forrás inspirált minket:

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?